2020. október 13.

Turul-szobor avatás

 Ilyen keményen még egy magyar politikus sem csapott oda Trianonnak

Számos kulcsmondata volt Orbán Viktor tegnapi, sátoraljaújhelyi szoboravató beszédének, de számomra ez a kettő közülük a legfontosabb: a nemzetnek nincs határa, és ami nem tartozik össze, az szétesik. Értse mindenki, ahogy szeretné… A miniszterelnök egyfelől békejobbot nyújtott a szomszéd népeknek, másfelől keményen kiosztotta a Nyugatot a trianoni gyalázatért. 

Nagy Imre újratemetése óta már megszokhattuk, hogy rendre Orbán Viktor mond ki olyan sarkalatos követeléseket, minden magyar lelkét feszítő (de addig tiltott) történelmi igazságokat, amelyeket mások nem mernek. 1989. június 16-án a szovjet csapatok haladéktalan kivonását követelte, amitől a kommunista pártállam sokkot kapott, a magyarok többségét viszont akkor csapta meg először a szabadság szele. Tegnap a százéves trianoni diktátumot elemezte hasonló szókimondással, néven nevezve a bűnösöket: 

(A)z ezeréves történelmi Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték. Hadseregét megbénították és szétzüllesztették, az egyetlen honmentésre alkalmas államférfit meggyilkolták, az országot az ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták. A Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait és történelmét. Bennünket védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált.

Kőkemény, de színigaz. Minden mondat egy-egy ostorcsapás. És mégis: Horthy Miklós óta hány magyar politikai vezető merte ilyen bátran kiosztani Trianon fő felelősét, a „művelt” Nyugatot? A balliberálisok csak ájult hódolattal, zsolozsmázva hajlandóak megszólalni a fényes tekintetű nyugatiakról, akik a tökéletesség csúcsát jelentik számukra lesajnált hazájukkal szemben. Ám ezidáig a nemzeti konzervatív politikusok többsége sem igen merte bolygatni az első világháborús békerendszert, bírálni annak elkövetőit. Orbán Viktor most megtette, sőt az előbbieknél is tovább ment:  

Erkölcsi aggályok nélkül rajzolták újra Közép-Európát, ahogy újrarajzolták Afrika és Közel-Kelet határait is. Ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha. S amikor azt hittük, ennél már nem süllyedhet mélyebbre se a gőgös francia és brit, se az álszent amerikai birodalom, mégis volt lejjebb. A II. világháború után szívfájdalom nélkül dobtak oda bennünket a kommunistáknak. A lengyelek, a csehek, a szlovákok azt kapták jutalmul, amit mi büntetésül. Legyen ez örök tanulság a közép-európai népek számára!

Az, hogy mi, publicisták ezt így néha le-leírjuk, egy dolog. Mi senkik vagyunk. Ám az egykori vesztesek politikai vezetői még száz év távlatából sem szokták kimondani az igazságot – mintha kolonc lenne a nyelvükön, vagy a győztesek vendettájától tartanának. Utóbbi persze nem kizárható, ismerjük jól az antant-maffia működését. Miniszterelnökünk most mégis, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, elősorolta a franciák, angolok, amerikaiak bűneit, amelyek nemcsak minket, hanem egész Közép-Európát tönkretették. A kedvenc mondatom ebben a részben az, hogy nem felejtjük el nekik soha… Mintha csak az évszázadnyi kárhozat után igazságra és elégtételre vágyó magyar néplélek diktálta volna ezt. Vagy Ludas Matyi. Mindenesetre tökéletes.

Nincs már se brit, se francia birodalom. S ami megmaradt belőlük, az éppen most vergődik bosszút álló gyarmataik multikulturális szorításában. A történelem igazságtételét a legnagyobbak sem kerülhetik el. S ahogy igaz, hogy összenő, ami összetartozik, úgy igaz, hogy ami nem tartozik össze, az szét is esik. Jól mondták száz évvel ezelőtt: mi még ott leszünk azok temetésén, akik bennünket akartak sírba tenni

– jósolta a miniszterelnök, és reméljük, a próféta szólt belőle. Bár a „szétesést” a franciák és britek gyarmatai kapcsán említette, nem kell hozzá túl élénk fantázia, hogy azt az eredeti témára, Trianonra vonatkoztassuk. Úgy azért még érdekesebb lenne a történet…

A tabudöntögetés, a bátor szókimondás mellett Orbán Viktor baráti jobbot nyújtott azoknak a szomszéd népeknek, amelyek képesek a megbékélésre, a kulturált viselkedésre:

Azzal a Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával, amely büszke nemzeti mivoltára, örömmel építjük a közös jövőt. A történelem megadta az esélyt, talán az utolsót, hogy a közép-európai népek új korszakot nyissanak, a nyugatról és keletről fenyegető veszéllyel szemben megvédjék magukat, és együtt emelkedjenek föl. Az elmúlt tíz évben bebizonyítottuk a szomszédainknak, ha a magyar nemzetrészek életereje összeadódik, az nemcsak nekünk jó, hanem nekik is. Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény. Van, aki megértette, és van, aki nem. Akik még nem, jobban tennék, ha sietnének, mert fogytán az idejük.

Nem véletlenül maradt ki a fölsorolásból Románia és Ukrajna: ők teljesen reménytelenek. Ők a magyarság teljes beolvasztásán, eltüntetésén buzgólkodnak, bármilyen baráti gesztus feléjük annyit ér, mint halottnak a csók. Hogy milyen értelemben fogy az idejük, azt csak a miniszterelnök tudja. A magam részéről abban bízom, hogy hamarosan mindkettő visszavedlik abba a formájába, amelyben 1800 környékén leledzett… 

Román csőcselék dúlja föl az úzvölgyi magyar katonatemetőt tavaly júniusban (Fotó: MTI/Veres Nándor)

Bár a román politikai vezetés tényleg menthetetlenül aljas és primitív (lásd: az általuk szervezett úzvölgyi temetődúlást), Orbán Viktor mégis megeresztett egy gesztust feléjük is, mikor a következőket mondta:

Ezeréves történelem áll mögöttünk, ezért mi felülemelkedünk az itt és most korlátain. Mi látjuk Pozsonyban Bratislavát és Kolozsvárban Clujt. Látjuk, mert magyarul nézünk a világra. Látjuk a hazát a magasban, de látjuk a fűszálak alatt is. Ha magyarul nézel, elfogadod, hogy a szlovák szlovák marad, a román pedig román. Látjuk szomszédjainkban azt, ami elválaszt, de azt is, ami összeköt. Aki magyarul néz a világra, Szent István szemével lát. Szent István szemével látni a XXI. századot azt jelenti, hogy mi a velünk élő népekkel akarjuk naggyá tenni a Kárpát-medencét. 

Minden megszülető magyar gyermek újabb őrhely is – mondta a miniszterelnök, s ebben a kis rövidke mondatban benne van Trianon meghaladásának, ledöntésének kulcsa. Orbán Viktor szerint most győzelemre állunk, ám a történelem nem könyörületes, nem bocsátja meg a gyengeséget, a széthúzást, s elveszünk, ha a „vértelen szépelgőkre hallgatunk”. (Elég, ha a nemzetvesztő Károlyi-kormányra gondolunk, amely leszerelte a hadsereget, s parancsba adta a katonáknak, hogy adják át fegyvereiket az országra törő románoknak. Korunk Károlyi Mihálya Bangóné és a többi elborult elméjű, aki föl van háborodva, amiért az Orbán-kormány ütőképes hadsereget épít. Ne legyen kétségünk: ha hatalomra kerülnek, eladnak, elajándékoznak megint minden mozdítható honvédelmi eszközt.)

A beszéd elején a miniszterelnök megemlítette: onnan, a sátoraljaújhelyi turul-szobortól ellátni Kassa, Szatmárnémeti, Munkács felé, ám „ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, még messzebbre is elláthatunk”. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék ezt az egészet nyilván nem érti. Nincs hozzá jelfogója, reléje. Mert mi az, hogy „szívvel látni”? A szív nem lát, csak a szem! – háborodnának föl ők, az anyagba ragadtak. Amit a szemük nem lát, amit nem tudnak kézbe venni, megszámolni, az számukra nincs, nem létezik. Többségük ezért nem észleli Istent, ezért nem tudja, mi a lélek, a nemzet, a hazaszeretet, Trianon fájdalma. Képzeljük el egy pillanatra, milyen beszédet mondott volna (ha egyáltalán mondott volna) miniszterelnökként a századik évfordulón Medgyessy (a koccintós) vagy a külhoni magyarokat a nemzetből kitagadó Gyurcsány? Vajon hányszor ismételték volna el, hogy a mi hibánk az egész, megérdemeltük, s igyekezzünk jól viselkedni, hátha akkor ezt a kis csonka maradványt meghagyja nekünk a Nyugat? Kész rémálom lenne.

Szerencsére, a valóságban Orbán Viktor beszélt, és azt mondta, a magyarok történelme nem ért véget Trianonnál, „ezért fog Szent István koronájának valamennyi köve ismét ragyogni”. Érti, aki érti. Ámen!

 

2019. január 31.

Miért gyűlölik?

Gyűlölik, mert volt ereje finom testcsellel (ja, kérem, focista) kiszabadulni a magyarellenes SZDSZ halálos öleléséből. Gyűlölik, mert tudják, hogy mindent tud róluk. Gyűlölik, mert derűs, nyugodt, magabiztos. 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Gyűlölik, mert sikeres. Gyűlölik, mert sikertelenek. Gyűlölik, mert szuverén és magyar. Gyűlölik, mert szolgák, zsaroltak, fogottak, fizetettek és magyarellenesek. Gyűlölik, mert rendíthetetlen. Gyűlölik, mert visszapattannak róla, mint Kunhalmi az ajtóról. Gyűlölik, mert a nemzet mögötte áll. Gyűlölik, mert ők szemben állnak a nemzettel, és a nemzet szemben áll velük. Gyűlölik, mert tartása van. Gyűlölik, mert gerinctelenek. Gyűlölik, mert nem fél korrigálni. Gyűlölik, mert képtelenek önvizsgálatra. Gyűlölik, mert nem törődik velük. Gyűlölik, mert magába szippantotta őket a monomániás, bénító gyűlölet. 
Gyűlölik, mert tehetsége bátorsággal párosul. Gyűlölik, mert tehetségtelenek és sunyik. Gyűlölik, mert állhatatosan járja útját. Gyűlölik, mert zsizsegve-nyüzsögve, kétségbeesetten futkosnak értelmetlenül. Gyűlölik, mert harminc éve vív. Gyűlölik, mert semmivé morzsolódnak a percek, és szétfoszlanak bennük a percemberkék. 
Gyűlölik, mert valaki. Gyűlölik, mert senkik. Gyűlölik, mert alázatát és kitartó szorgalmát meggyőződéses ürességükön lötyögő nagy mellényük nem tudja kikezdeni. Gyűlölik, mert két lábbal áll a földön. Gyűlölik, mert fantaszták és utópisták. Gyűlölik, mert őt igazolja a valóság. Gyűlölik, mert nem tudnak szabadulni zaklatott rémálmaik fogságából. Gyűlölik, mert a cipője sarkáig sem érnek. Gyűlölik, mert tudják, hogy gyűlöletük reménytelen és önpusztító. Gyűlölik, mert vesztesek. Gyűlölik, mert életprogramjuk a frusztráció és a kudarc, amivel diadalra predesztinálják.
Igen, Orbán Egy Győztes. 

2018. március 14.

A fehér ember cserével végleg kiáll?


Úgy tűnik a fehér, európai ember piros lapot kapott. Ki kell szállnunk a Világtörténelem nevű játékból. El kell tűnnünk, mint szegény dodó madárnak vagy a tasmán tigrisnek. Egyes, magukat globális sakkjátékosnak képzelő alakok úgy döntöttek, hogy levesznek minket a tábláról. Minket, a fehér, keresztény, európai embereket. Hogy ez hülyeség?
Az istenkomplexus már csak ilyen. Hogy ez összeesküvés-elmélet? Biztosan. Legalább annyira, mint ha 1930-ban valaki azt mondta volna egy berlini zsidó kiskereskedőnek, hogy 5 év múlva jönnek a nürnbergi törvények, 15 éven belül pedig gázkamrába és krematóriumba fogják küldeni őt és az egész családját, csak azért, mert zsidó. Tuti elhitte volna. Most azt mondhatjuk: ha ez így megy tovább, 20 éven belül kirántják a fehér, európai ember lába alól az otthonát, Európát.

2017. december 7.

Momentum, a percgyerek

A politikai prostitúció kisdobosai.
Ne legyen népszavazás és ne legyen olimpia sem! Ezt érdemeljük. Tömjük továbbra is hasunkat a vasárnapi rántott hússal, lebzseljünk a Balatonon, legyen fizetés alanyi jogon, lássuk el a beözönlő csürhe migránsbandát minden földi jóval, ajánlják fel asszonyaink (mint a német kurva anyák) testüket a migránsoknak, csináljuk vissza a gázárakat a piaci szintre, szüntessük meg, de azonnal és visszamenőleg a devizahitelek forintosítását, kérjünk azonnal 14 milliárd euró kölcsönt az IMF-től és állítsunk egészalakos bronzszobrot George Soros-nak a Kossuth-téren. 
Legyen az Internacionálé a himnuszunk!
Ezt érdemelnétek, libcsi csürhe!!!


2016. október 4.

Itt nem a kormány szerepelt le

(Levélben kaptam, nem tudom ki írta, de minden szavával egyetértek)

      Itt nem a kormány szerepelt le, nem az ellenzék mondott csődöt, és nem a demokrácia intézménye szenvedett csorbát. Itt maga a nép az, ami érvénytelenítette önmagát. Már amit ezen a masszán még népnek lehet nevezni. Az a tény, hogy egy, az ország, a nemzet sorsának jövőjét alapvetően befolyásoló sorskérdés esetén a magyar társadalom nem képes mozgósítani szavazóképes polgárainak felét, gyakorlatilag leírja azt, amilyen állapotban ez a massza van. Ez nem csak siralmas, nem csupán végzetes, ez egy brutális, tetszhalott és agyhalott stáció. Ebből, a zombiféléből áll egy jó ideje a magyar nemzet (van még ilyen?) nagy része, a cinikusan „csendes többségnek” nevezett, szinte mindenkor inaktív, láthatatlan milliókból összeálló emberanyag, akiknek úgy látszik, minden mindegy.
Nekik jöhet ide több millió kontinensfoglaló, mindegy. Hiába mondogatják ugyanis azt a „jogvédők” és „humanisták”, a „liberálisok” és „baloldaliak”, hogy a kvóták nem úgy és nem annyit szabadítanának az országra, ahogyan azt elképzeljük, hosszú távon úgyis az lenne az eredmény, hogy Európa márpedig iszlamizálódik (azé a föld, aki teleszüli), és ezzel felszámolják az eredeti, európai értékeket, a kultúrát és civilizációt. De úgy látszik, ez annyira sem számít, hogy az egyszeri Csendes Többség felemelje a punnyadt valagát és elcaplasson a legközelebbi szavazófülkéig.

2016. július 22.

NYÍLT LEVÉL ESTERHÁZY PÉTERNEK

Halála után néhány nappal teszem közzé, bevallva, hogy a trend ellenére, ki nem állhattam E.P írói stílusát. Az emberit meg egyenesen gyűlölöm.
Halottról, vagy jót vagy semmit, szól a mondás.
E.P. nem halott, itt fog élni nemzetrontó szelleme még évekig, mindaddig, míg a dolgok egyszer végre majd a helyükre kerülnek.
Az igaz ember szobor-talapzatra, a gané a szemétre.

"ESTERHÁZY MÁTYÁS GYÓNTATÓJA VOLTAM

1955- ben ismertem meg Esterházy Mátyást.

1956- ban kátrányba mártott kötéllel verték.

1957- ben gyermekeivel zsarolták, kényszerítve őt, tegyen "jelentéseket" emberekről,

közhangulatról, nem állt rá. 1957 februárjában egyik kisgyermeke másfél napra

eltűnt, nem tudta megmondani, kik és hová vitték.

Felesége egyre határozottabb követelésére végül igent mondott.

2016. június 4.

Trianon üzenete

Trianon01920
Június negyedike gyásznap a magyarság számára: nem az összetartozás, hanem a szétdaraboltság, az igazságtalanság, az ellenünk irányuló gyűlölet kiteljesítésének napja. Az ellenünk irányuló gyűlölet nem valamely másik nép akaratának megnyilvánulása, hanem politikai „elitje” felsőbbrendűségi hitéből, gyarmatosító lelkületéből fakad.